Szervezet- és rendszerállítás előzményei

 

Bert Hellinger a nyolcvanas évek végén dolgozta ki a családfelállítást. Túllépve a hagyományos nyugati pszichológia keretein a pszichoanalízis, a hipnózis, a tranzakció analízis, és a családterápia módszereit ötvözte. Igazán rövid időn belül látványos sikereket ért el a módszere. Németországban először majd világszert terjed a szisztemikus-fenomenologikus rendszerterápia, közismertebb nevén a Hellinger-féle családfelállítás nevű módszer.

Testi és lelki bajaink hátterében sokszor nem egyéni elakadásaink játszanak szerepet. Hanem egy nagyobb rendszer tagjaiként, felmenőink sorsával összefonódva - akik hozzánk tartoznak - fogalmazhatjuk meg az életünk alakulását. A régmúlt - fel nem dolgozott - családi tragédiái és traumái kihatnak a saját életünkre is. A családi lélek, családi tudattalan történések sokszor nagyobb befolyással bírnak az életünkbe, mint a tudatos döntéseink.

 

És így van ez más rendszereknél is, ahol a rejtett összefüggések jobban hatnak a folyamatokra, mint a tudatos döntések vagyműködési elvek.

 

Ezek a törvényszerűségek, amelyeket Hellinger megfogalmazott minden más rendszerre is vonatkoztatható. Csoportokra, szervezetekre, országokra, stb. Felszínre hozható a módszer segítségével az a rejtett összefonódás, amely sokszor rendszerező elvként hat az egyén, csoport vagy szervezet életében. A tudattalan kapcsolati mintázatok kialakulása hajlamossá tehetnek arra, hogy pszichésen sérüljünk. Ilyenkor lehet hatékony a családfelállítás. Ez a gyors, megoldásközpontú terápia rövid időn belül megoldást hozhat az elakadásokra, tudatossá téve a korábban rejtetten ható mintázatokat, sorsformáló működési elveket.

 

Insa Sparrer és Matthias Varga von Kibéd munkássága sokat tett hozzá a szervezetek és struktúrák hatékony elemzéséhez a rendszerállítási munkák bővítésének terén.